Ebben a cikkben néhány olyan dolgot szeretnék bemutatni, amik az elmúlt években, bíróktól és más játékosoktól ragadtak rám különböző versenyeken, és úgy gondolom, hogy mások számára is hasznosak lehetnek. A rutinosabb játékosoknak valószínűleg nem sok olyat fogok mondani, amivel még nem találkoztak volna, de tapasztalatom szerint mindig vannak olyanok, akiknek egy-egy játékgyorsító vagy -egyszerűsítő megoldás újdonságként hat.

Átrepülés más hajókon

Az egyik dolog, amivel viszonylag sok idő tud elmenni, ha egy hajó olyan manővert hajt végre, amellyel egy vagy több másik hajót keresztezne a sablon. Vannak esetek, amikor tényleg nem lehet megúszni, hogy elvegyük az akadékoskodó gépet. Ehhez a második kiadásban már célszerszámot is kaptunk, de akril pozíciójelölőkre is szert lehet tenni (pl. a HXTC-n kapott 1 előre sablon is kiválóan alkalmas erre a célra).

Ilyenkor arra kell nagyon figyelni, hogy a talp könnyen megjegyezhető részéhez tegyük az elvételt segítő eszközt, mert egy versenymeccs hevében a manőver lelépése után bele lehet esni abba a hibába, hogy az útban lévő hajó nem az eredeti pozíciójába kerül vissza.

Amennyiben egyenesen előre mozog a hajó, de a két peg közé nem fér oda a sablon, még nem biztos, hogy vesztett a helyzet, érdemes ilyenkor megnézni, hogy valamelyik oldalon nincs-e annyi hely, ahol „féloldalasan” (a peg-hez kívülről illesztve) elfér.

Ha ez nem működik, de a hajó oldalának vonala tiszta, még egy hosszabb sablonnal is megoldható a dolog (nem csak hajók átlépésénél, de akkor is, ha egyébként kétséget kizáróan keresztezett akadály lóg be az útba, mert így nem kell azt piszkálni és potenciálisan elmozdítani - így is lehet rá dobni és érvényesíteni a hatásait). Itt azt kell figyelni, hogy az adott hajó talpának szélessége hányszorosa egy kis hajó talpának (KiT), mivel egységnyi előre mozgás 1 KiT előrelépést jelent. Ennek megfelelően kistalpas gépeknél az 1, 2 és 3 előre helyettesíthető a talp oldalához illesztett 3, 4 és 5 előre sablonnal, közepesnél pedig a módszer használható az 1 és 2 előre kiváltására 4 és 5 előrével.

Nagy talpaknál csak az 1-es egyenes lépés helyettesíthető 5 előrével.

Élesben pedig így fest a dolog:

Derékszögű fordulóknál szintén van lehetőség hasonlóra, ha túl sűrű lenne a pálya. A második kiadással bejött újításoknak köszönhetően a sablonokon lévő középvonalat, valamint a talptoken oldalán lévő jelölést lehet arra használni, hogy a manőversablont ne a talp elejéhez/hátuljához, hanem oldalához illesszük a kiindulási és az érkezési pozícióban egyaránt. Mivel itt 90°-ban fordító, szimmetrikus elemről van szó, a hajó mindkét módszerrel ugyanabba a helyzetbe kerül a lépés után.

Ennek megfelelően tehát – a pontos oldalsó illesztésre persze nagyon odafigyelve – sokkal gyorsabban és egyszerűbben leléphető az éles kanyar.

Olyat is láttam többször, hogy valaki a játékhelyzet könnyítése érdekében az enyhe manővereknél is megpróbálkozott a sablont nem a két peg közé, hanem azokon kívülre, a talp széléhez helyezni. Fontos tudni, hogy ez nem használható, hiszen ilyenkor nem ugyanaz lesz a végső pozíció.

Ütközések ellenőrzése és lelépése

Előfordul olyan eset, amikor egyenes előre haladásnál nem egyértelmű első ránézésre, hogy be fog-e férni. Ez megeshet olyankor, ha már a beállításkor is neccesnek találja a játékos, de megkockáztatja, vagy persze az is megtörténhet, hogy valami a tárcsázást követően kerül az útba (ahogy pl. a következő képen Iden Versio ádázul befarol egy 1 előrét lépni készülő, szőröstalpú földkóros elé).

Ilyenkor felhasználva azt, hogy egy kis hajó talpának hossza 1, míg a nagy hajóé 2 sebességnyi mozgásnak felel meg, egy megfelelő hosszúságú (a példában 3-as) előre sablonnal minden különösebb asztalbontás nélkül le tudjuk ellenőrizni, hogy végre tudjuk-e hajtani a manővert. A lenti képen Iden blokk-kísérlete sikeres volt, a Millennium Falcon csak részlegesen tudja végrehajtani a manőverét.

El is érkeztünk oda, hogy ezt miként lehet a legprecízebben végrehajtani. Az eredeti 1 előre sablont letéve, a Falcon-t rátéve és visszafelé húzva nem fog jól működni, mert a talp elülső élén lévő peg-eket nem lesz, ami irányítsa, a sablon közben könnyen elcsúszhat, a hajó pedig szögbe kerülhet. Éppen ezért ilyenkor minden esetben egy kellő hosszúságú sablon (vagy akár a lőtávmérő) bevetését javaslom, ami a hajó oldalához illesztve kellő (az egyenes haladást biztosító) hosszban felfekszik a talpra, valamint elér az érkezési helyig. Ennek mentén a hajó kényelmesen a helyére csúsztatható vagy áthelyezhető.

A megblokkolt kanyaroknál már érdemes pontosan a szabályok szerint eljárni, vagyis lehelyezni az íves sablont, felvenni a hajót, a lehetőségek és a helyzet által megkívántak szerint előre és/vagy hátra meghosszabbítani a sablont egyenesekkel, majd a hajót a lehető legpontosabban elhelyezni oda, ahova eljut. Ebben a második kiadású manőversablonok középvonala, valamint a talptoken segédvonalai is segítenek, ezekkel egészen jól be lehet lőni a szabályos érkezési pozíciót.

Ami ilyenkor előfordulhat trükkösebb helyzetként, ha elsőre úgy tűnik, hogy a blokkolt hajó az elejével kapja el az akadályt képező gépet, de jobban megnézve valójában a sarkával túl tud fordulni rajta, viszont az oldalával már tényleg felkenődik. Ilyenkor az utóbbi (vagyis a következő képen látható) megoldás a megfelelő.

Olyan helyzet is előállhat, amikor többen is vannak az útban, de nem az első hajó akasztja meg ténylegesen a röpködésben lévőt, hanem csak egy távolabb lévő, erre is figyelni kell.

Az ütközések lelépésénél egyébként érdemes megnézni, hogy az útban lévő hajókat egyik élüket az asztalon hagyva meg lehet-e úgy billenteni, hogy alámenjen a sablon. Ha igen, akkor célszerű élni ezzel, mert valószínűleg pontosabb lesz a lépés.

Ez a megoldás jól jöhet akkor is, ha csak átrepül rajtuk valaki: amennyiben szellős a hely, gyorsabb lehet, mint a hajó megjelölése és elvétele.

Befér-e az orsó?

Mielőtt – az alábbi képen sunyító Fenn Rau-hoz hasonlóan – egy necces BR akciónak nekifut valaki kis hajóval, érdemes lehet megnézni, hogy az egyáltalán befér-e majd.

Ehhez nem kell más, mint egy 2 előre sablon, amivel felesleges oda-vissza pakolás nélkül eldönthető a kérdés (a lenti példában pl. failed action lesz belőle, mert tisztán látszik, hogy egyik lehetséges érkezési pozícióba sem lehetne letenni a talpat).

Lőtávmérési trükkök

Ha egy hajó lő a másikra, a pozíciójuk pedig párhuzamoshoz közeli, akkor nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik sarkaik vannak legközelebb egymáshoz. Ez pl. potenciálisan akadályozott lövésnél kritikus fontosságú lehet. A gépek szögének eldöntésére jó megoldás lehet lőtávmérők bevetése, amikkel a hajótalpnyi vonalakat meghosszabbítjuk, mert úgy már jobb eséllyel állapítható meg helyesen a tényállás. Ez az asztalon számos kivitelben előfordulhat, túlzott részletesség nélkül annyit mutatok irányként, hogy amennyiben a hajó oldalához kell/lehet tenni a távmérőket, akkor mennyire egyszerű a dolog (a képen nem a távmérés, hanem a párhuzamosság ellenőrzése a lényeg, ezért nem a szabványos helyre illeszkednek a mércék).

Ha a hajó elejéhez kell illeszteni, akkor a peg miatt érdemes „távtartóként” beiktatni egy megfelelő kialakítású jelölőt is.

Az 1 és 2 egység hosszúságú lőtávmérők nagyon sokat segítenek a pontos mérésekben (ha befér a hajók közé, a nagyobb távra megy a lövés, ha nem, akkor a kisebbre, aztán viszlát), de nagyon határeset-jellegű szituációban előállhat olyan, hogy ezeket a lehető legnagyobb pontosság érdekében mindenképp le kellene tenni a playmat-re, viszont bonyolultan útban lévő hajók vagy tökéletes nem felvehető és visszahelyezhető akadály miatt ez nem megoldható. Ilyenkor segítségül lehet hívni egy –mérendő távtól függően – 2-es vagy 3-as, áttetsző sablont, ami át tudja hidalni a bonyodalmakat, rajta keresztül pedig láthatóak a hajótalpak. Erre helyezve a rövidebb mérőeszközt már jobb eséllyel lehet megállapítani a lövés távolságát.

Ilyen szerszámok persze nincsenek minden háztartásban, de egy verseny alkalmával szükség esetén felettébb gyorsan összekunyerálhatók.

Egyebek

A meccs eleji hajófelpakolás során a R1-es sávjában a játékos kedvére méregethet távokat és szögeket. Ahol nagyon fontos, hogy a pálya szélére merőlegesen (ill. párhuzamosan) álljon a hajó, ott érdemes egy hosszabb és egy rövidebb egyenes (vagy élesen kanyarodó) manőversablon kombinációjával ezt biztossá tenni.

A 45°-os szög beállítása is gyakori az 1-es enyhe sablonnal, extra biztosításként ezt is meg lehet toldani egy hosszabb egyenessel, ami felfekszik a playmat szélére.

A hajók és akadályok „kezelése” során időnként megesik a játékosokkal, hogy a kényes műveletek végrehajtás során biztos kézzel tartják a helyükön azokat a dolgokat, amiknek nem szabad elmozdulnia, majd az események végén az egészet egy óvatlan mozdulattal tönkrevágják, mert az asztalra szorított dolog hozzátapad az ujjukhoz. Ez elkerülhető azzal, ha a pilóta inkább az ujját megfordítva csak körmével ér a hajóhoz vagy akadályhoz, esetleg helyből nem is kézzel, hanem mondjuk egy sablonnal tarja azt.

Köztes megoldás, ha már az ujjával nyomta le a játékelemet – de még időben eszébe jut a potenciálisan hátrányos folytatás –, akkor egy sablonnal lenyomja azt, amíg a kezével elengedi.

Az illusztrációk a Vassal Star Wars X-Wing Miniatures Game 8.8.9 moduljával (fejlesztő: Mu0n) készültek.

Remélem, hogy sokan találtak hasznosítható információkat a cikkben, és mielőbb lesz módotok kipróbálni őket. Jó játékot!