Az előző részben ismertettem az XTC-indulás előzményeit és körítését, a végén pedig valahol ott hagytuk abba, hogy hőseink gyatra kezdés után nem nagy visszaesést, hanem némi feltámadásnak látszó zárást produkáltak az első nap végén, tehát nem feltétlenül rossz kilátásokkal érkeztek meg a verseny helyszínéül szolgáló sportlétesítménybe sörfőzdébe. Vajon a torna második napján sikerül visszaverniük a támadó nemzetközi hadak ádáz támadásait? Vajon felül tudnak kerekedni saját magukon és minden tudásukat latba vetve oda tudnak pörkölni néhány csapatnak, ezzel egyensúlyt és békét teremtve a félreeső Stara Zajezdnia Kraków by DeSilva galaxisban? Lássuk!

1. meccs: Krzysztof Sitarz (Team Rebel, kb. Lengyelország B)

A 2-3 kockás, szélsőségesen pattogó védekezéseimmel szemben nagyon konzisztens, Heroic + Adv. Optics által támogatott lövések érkeznek, ráadásul sok, előre, hátra, nagyon mozgékony hajókon, nem egy könnyű felállás. Előzetesen 3-ast írtam rá.

Nem indult egész rosszul a meccs, áthúztam a szúnyogokat a köveken, itt szétfordultak, egyet le is lőttem talán két durrantásból. A meccsen itt jött el az első hibám, amikor Soontir-ral nem mertem BR + Boost kombót csinálni, mert hárman lőtték volna, de bizonytalan volt, hogy meglett volna-e a Bullseye, token nélkül pedig nem akartam otthagyni. Helyette csináltam egy sokkal rosszabbat, idióta módra token + Boost akciót, ami nem fért be, így tutira Bullseye nélkül kaptam a 3 lövést. Túléltem, de már nem volt az igazi a dolog, a végén pedig újabb marhaságot csináltam, szinte biztos voltam benne, hogy Duchess le fog feleződni, ezért közelebb mentem egy A-wing-hez, hogy gyér módosítással ugyan, de Soontir + Duchess 8 kockával a pajzsait majd csak le tudja szedni kárpótlásképpen. Persze jött is, ami ilyenkor törvényszerű, megkarcolni se tudtam, cserébe Duchess pont 3 sebet kapott, ami épp elég volt a feléhez és egy teljesen lélekromboló vereséghez. Azóta sokszor végiggondoltam az utolsó kört, legalább négyféle Aileron + manőver páros lett volna, amivel jó vagyok és fel sem merül a vereség.

Eredmény: vereség (58-60)

Csapateredmény: vereség – A győzelemtől messze voltunk, 1-4 oda, de legalább a becsületgól meglett.

2. meccs: Julio Morales (Írország)

Elég egyértelmű és egyszerű lista, a Defender a világ összes kockáját eldobja elég jól módosítva, aztán mögéd fordul és kezdi elölről, Palpatine pedig hátulról röhögve nézi és még pattogtat egy picit. Kettes helyre tettem az ír listák között.

Volt egy szétóvatoskodott és egy elég nyílt sisakos lövéskör az elején, az utóbbiban az egyik Defender lement 1 életre (akkor már le is eshetett volna, ugyanúgy éreztem, mint tegnap Anakin esetében), de én sem úsztam meg ép bőrrel. Utána forgolódtunk a pálya negyedén, egyébként izgalmas volt, a sebzett Defender felrobbantása után elkezdtem ütni a kompot, mert a másikat esélytelennek láttam a megfogyatkozott tűzerővel lekenni. A Lambda nem a legtartósabb hajó, le is esett, Vader és Soontir pedig a végén már ki tudta úgy mozogni az egy maradék Delta pilótát, hogy csak az egyikük fele vesszen oda.

Kicsit sajnáltam az ellenfelemet, mert egyrészt ő volt a legkedvesebb a két nap alatt, másrészt pedig itt én nyertem nagyon kicsivel, de itt legalább nem az volt, hogy a nyert állását bukta az utolsó pillanatban, hanem egyszerűen nem tudta lefaragni a hátrányát. Mondjuk nekem kellett ez, mert ha 2 után 3 ponttal kapok ki, akkor valószínűleg felültem volna az első délre tartó buszra, ő meg amilyen áldott jó léleknek tűnt, sokkal jobban viselte, mint ahogy én tettem volna (merthogy az első meccsét ő is 2 ponttal adta el).

Eredmény: győzelem (98-95)

Csapateredmény: vereség – Közelebb voltunk, 2-3 oda.

3. meccs: Radek Kadlec (Csehország)

Az ellenálló A-wing itt sem volt a kedvencem az elején, az enyémek előtt lőni képes Rey pedig még annyira sem tetszett, 3-ast kapott a lista otthon.

Az aggodalom viszont megfogyatkozott, mert meg tudtam oldani, hogy Duchess elcsalja a sarokban némileg feleslegesen oda-vissza táncoló Sólymot, de kívül maradjon a lőtávjából, a két a kísérője pedig indokolatlan vakmerőséggel jött szembe, amit én megköszöntem és Tallie-t le is vettem, mielőtt lövéshez jutott volna. Innen már csak arra kellett figyelnem, hogy ne bízzam el magam, hanem szépen játsszam végig, ami sikerült is, pár jó manőverrel és nagy lézervillogással párhuzamosan lefogyasztottam a két ellenséges hajót, emlékeim szerint ugyanabban a körben estek le.

Eredmény: győzelem (200-69)

Csapateredmény: vereség – Újabb 2-3.

4. meccs: Juozas Motieka (Litvánia)

Ami ellen nagyon nem kívánkoztam, mert egyik csapat ellen sem gondoltam, hogy a sajátomat segíteni tudom azzal, ha droid swarm ellen próbálok nyerni, mert ebbe piszok könnyű 10 perc alatt beletörni a kulcsot, ahogy azt az egyetlen ilyen próba során is tettem. A szeparatista listáknak ki volt bérelve az 5-ös szám a rangsorolásaimban (kivéve az enyémnél nagyobb bid miatt még rosszabb ászlisták jelenléte mellett, ott 4-est kaptak).

A múltkorival teljesen ellentétes megközelítést választottam: ahelyett, hogy elébe megyek a dolgoknak és megpróbálok ritkítani a droidokból, mielőtt megsoroznak, addig el akartam húzni a lövöldözést, amíg csak lehet. A droidok okosan a nagy üres részen indultak, ahonnan az én mozgásom függvényében bármerre könnyen fordulhatnak. Nagyon veszélyesen fel kellett tolnom a sajátjaimat, hogy tényleg elkötelezze magát egy irányba, ami közben még lelőttem a két kutaszdroidot. Ez persze az első adag lock kirakásában nem zavarta, de legalább abban biztos lehettem, hogy ha sikerül elszöknöm, akkor nem fogja a pályán átnyúlva variálni őket.

A fenti képen a saját megítélésem szerinti három kulcskör közül látható az egyik, amikor végleg belengettem, hogy adok legalább egy hajót ingyen a sarokban. Közvetlen utána jött a leginkább izzasztó, de Soontir balra 1 éles + Boost manővere annyira messzire vitt, hogy talán 1 vagy 2 lövést kapott, de szerencsére kiröhögte őket. Innentől nekem nem volt megállás a három vonalban lévő aszteroida túloldaláig, közben pedig néztem, ahogy a droidok össze-vissza forogva átvergődnek a háromszögön. Még megfordulni is volt időm, hogy eljöhessen a puzzle harmadik darabjának letétele: Vader leadott egy lövést hajóra is. Itt egy árván hagyott droid kapott egy kritikus találatot, ami egyből közvetlen is lett, tehát a hárompálcás lapnak köszönhetően volt szerzett pontom, nem kellett még egy körön át kísértenem a sorsot, hanem elpucolhattam mindenkivel csutka gázon (még ugyanott Duchess is rálőtt egyébként, de ahol egy szatyor Calculate van kéznél, ott csak a Blank segít, abból pedig egyet tudott dobni a két védekezésre összesen…).

Volt már néhány életem egyik legnehezebben megnyert meccse, most ez is odakerült közéjük. Úgy rémlik, hogy az összes sérülésem Vader egyik pajzsának lefordításában merült ki, még azzal együtt is büszke vagyok, hogy így lehoztam, hogy nagyon kellett az a Direct Hit.

Eredmény: győzelem (12-0)

Csapateredmény: vereség – Újabb 2-3.

5. meccs: Gary McDowell (Észak-Írország)

Ennél csak a 4 db T-70 X-wing elleni játékot tartottam volna rosszabbnak az itteni lehetőségek közül (bár akármelyik lehetett volna az 5-ös vagy 4-es), tehát ezúttal sem épp a felső polcról kaptam feladatot. Mindenfelé lőhetnek, akciózva forgolódnak, sok életük van, 4 kalapács 3 porcelánbögre ellen, valamint egy pörgős játékos egy kimerült ellen (lehet, hogy nekem is sörrel kellett volna nyomulnom egész nap, mint a brit csapatok többségének).

Hasonlóan kezdtünk, mint tegnap a négy ARC-170 ellen és sajnos a végkifejlet is hasonló lett, bár itt már korábban kiderült, hogy ki fogok kapni. Egyszerűen elfogytam a végére, nem tudtam már koncentrálni, nem léptem jókat, csak nevetségesen látványosan nekem lejtő kockadobásokkal lett volna esélyem nyerni, ami nem következett be. Ezzel el is ment rajtam a csapatgyőzelem, mivel ez volt a nap során az egyetlen párosítás, ahol rajtam kívül ketten megnyerték a meccsüket.

Eredmény: vereség (74-135)

Csapateredmény: vereség – Újabb 2-3.

Végeredmény

Utolsók lettünk. A csapat 2 másikon tudott felülkerekedni, 8-cal szemben alulmaradt. Az 50 meccsből 19-et nyertünk meg (ez több, mint az előttünk végző két alakulaté és ugyanannyi, mint a 17. helyzetté), 31-et veszítettünk el. A legnagyobb bajok egyike talán a győzelmek elosztása volt, ha valaki megnézi, hogy a végső győztes spanyolok egyénenként hogyan szerepeltek, akkor azt fogja látni, hogy semmi földöntúlit nem tettek le az asztalra, egyszerűen csak legtöbbször ők nyerték a párosításokat – valószínűleg hasonló számú 3-2-ből jöttek ki győztesként, mint amennyiből mi vesztesként.

Én 6-ot nyertem, 4-et veszítettem, amiből kettő az utolsó dobásnál fordult meg, egyszer felmosták velem a padlót, egyszer meg csak úgy kikaptam. A győzelmek közül kettőre vagyok büszke, a többi úgy alakult.

Utózmány

Hamákivótfizetve, szombaton még elmentem az EB-re, amire a nálam lévő két listából az egyik még asztalt sem látott és a tartalmával sem voltam tisztában, a másik meg az XTC-s volt. A választásom az utóbbira esett, mert ott eggyel kevesebb hajónak kellett tárcsát állítani és helyet találni az asztalon, valamint legalább azt tudtam, hogy milyen lapok vannak benne. Az első meccsen megkaptam a walesi 5 A-Wing-es emberkét, aki szépen játszott és rendesen elvert. A másodikon jött egy kevéssé tapasztalt ellenfél, aki sem az X-Wing-ben, sem az angol nyelvben nem volt túlzottan járatos (persze én is tudhatnék spanyolul, de mégse), viszont Soontir-Vader-Duchess triót hozott – vesztére 195 pontból. Őt a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” elv mentén viszonylag gyorsan legyűrtem (bár amilyen rosszul játszottam, ha az ő tárcsáit is én állítom, akkor lehet, hogy még magamat is megvertem volna), aminek köszönhetően – többekkel ellentétben – még ebédhez is jutottam. A harmadik meccset meglepő módon még élveztem is, bár nem sokáig álltam nyerésre, de a 186th Squadron-tag ellenfelem jó fej volt és jól is játszott, kiegyenlített küzdelemben veszítettem pontokkal, ő pedig a nap végén még a cut-ba is bejutott, szóval nem hiába csinálta, amit csinált. Bár lehet, hogy azért is nem idegesítettem magam az újabb Sense-ámokfutáson, mert az első vereség után eldöntöttem, hogy amint megvan a második, akkor megkönnyebbülten be is pipálom a dropboxot – így is történt.

Összefoglalás és tapasztalatok

Az XTC csapatnak és a később csatlakozóknak is köszönöm a társaságot, illetve, hogy együtt toltuk végig a hetet, az eredményeket leszámítva minden jó volt.

A játékot illetően nem tudom, nem döntöttem még a folytatásról, de egyelőre nem is akarok, mert annyi energiát láthatóan nem tudok a játékba fektetni, amennyi az eredményességhez szükséges, az viszont nekem kevés, hogy mosolyogva pakolgassam a bábukat, miközben a kelleténél többször elvernek, ennek a gondolatsornak a végén pedig nem csak Yoda nem látná a nagy világosságot. Egyelőre szünet következik.