Egy X-Wing verseny során – a speciális versenyformátumokat és a döntőket leszámítva – a résztvevőknek alapvetően 75 perc áll rendelkezésükre a mérkőzések lejátszására. Ez a játékkal ismerkedők számára elsőre soknak tűnhet, de ahogy valaki rutinosabb versenyzővé válik, egyre többet hallhat olyan megjegyzéseket, hogy „Ó, de sok hajó van a pályán, ez lassú meccs lesz.”, illetve a „Ha még egy köröm lett volna...” kezdetű, általában a mesélő győzelmével végződő elmélkedések sem éppen ritkák. Ahhoz, hogy a játékos jobban tudja menedzselni a saját idejét és eredményesebben meg tudja tervezni az összecsapást, nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyáltalán mennyi lejátszható körre számíthat. Ez hasznos lehet ahhoz, amikor a célpontok prioritási sorrendjét próbálja felállítani (egyes – főként a gyengén védekező – hajóknál egész jól meg lehet saccolni, hogy mennyi lövés szükséges a megsemmisítésükhöz), vagy épp a stratégiáját próbálja megtervezni (amiben ha pl. menekülés is szerepel, akkor az sem mindegy, hogy azt mennyi körön keresztül kell majd megvalósítani).

Ez persze nagyon jól hangzik, de honnan is lehetne a mérkőzésenkénti körszámokról szóló adatokhoz hozzájutni? Nos, az egyik út, ha a meccsei során az ember folyamatosan jegyzeteli pl. a megkezdett tervezési fázisok számát. Ha ez valakinek megy úgy, hogy nem felejti el és nem zökkenti ki a koncentrációból, akkor kiváló megoldás, amivel specifikusan saját magáról szóló információi lesznek, viszont a mintaszám várhatóan nem lesz nagy, továbbá nem egy átfogó fog képet kapni a versenyszerű játékról. Ha inkább ez a cél, akkor a videón rögzített meccsek elemzése nyújthat segítséget – ami a viszonylag sok közvetítésnek hála jól járható útnak tűnik.

A tavalyi évben (még bőven az első kiadás időszakában és jóval a második bejelentése előtt) a Gold Squadron Podcast megjelentetett egy összefoglalót ebben a témában, ahol a fő kérdések arra irányultak, hogy a játékosok szerint hány kört játszanak le átlagosan egy mérkőzésen, valamint szerintük mennyi lenne az ideális, végül pedig természetesen az, hogy ehhez képest mi a valóság. A 82 meccs elemzése és a 668 játékos által kitöltött kérdőív alapján akkor kapott eredmények szerint a válaszadók úgy érezték, hogy átlagosan kb. 14 kört játszanak le, holott 17 körül lenne az ideális, ehhez képest viszont a valóságban átlagosan 11,3 (±3,4) kör fért bele egy meccsbe. A fentebb lévő linken elérhető dokumentumban szó esik az egymás után következő körök szerepéről és várható eseményeiről is, a versenyszerű játék iránt mélyebben érdeklődők számára érdekes olvasmány lehet.

Tekintve, hogy a GSP által végzett „kutatás” óta eltelt egy kb. év, valamint megérkezett az X-Wing második kiadása, úgy gondoltam, hogy ideje ismét elővenni a témát és egy részben hasonló, de friss, valamint részben másra irányuló adatgyűjtést végezni. Arra voltam kíváncsi, hogy (1) mennyi kört játszanak átlagosan egy versenymérkőzésen, (2) a körök száma mennyire változatos, továbbá (3) hogyan alakulnak ezek az adatok a pályára tett hajók számának függvényében.

Én ugyan a kérdőívezést nem ismételtem meg, de aki szeretne játszani egyet gondolatban és nem az eredményekkel kezdte az olvasást, annak nem késő, hogy gondoljon két számra: mennyi kört játszik átlagosan egy meccsen és mennyi lenne szerinte az ideális (tehát érzése szerint gyorsabbaknak vagy lassabbaknak kellene lenniük a mérkőzéseinek, esetleg jó az úgy, ahogy van).

A számításokhoz 76 db, már a második kiadással lebonyolított, a YouTube és a Twitch felületén elérhető mérkőzést vettem figyelembe, méghozzá az alábbi forrásokból:

• Egyesült Királyság: Nerf Herder III
• Franciaország: National Championship
• Kanada: PTL Open 2018
• Magyarország: Championship Arrabona 2.0 2018/1-2; Red Squadron Open és Invitational 2018
• Spanyolország: Store Championship Valencia
• Svédország: FFG Nordic Championships 2018
• USA: Mynock Open 2018; Crossroads Classics 3

Az elemzett meccsek megoszlása az egyes versenyek között az alábbiak szerint alakult:

A következő diagram szemlélteti, hogy a mintában mekkora hajószámú listákat tettek asztalra a játékosok (ez a szám a szabályok szerint 2 és 8 között mozoghat). Feltűnő, hogy magasan a háromhajós listákból volt a legtöbb (több, mint az összes eset fele), ezt követte kb. feleannyi előfordulással a négy-, majd még kevesebb alkalommal az öthajós listák megjelenése. Alkalomszerűen került a mintába még 2, 6 és 7 hajót felvonultató összeállítás is.

Alább látható, hogy ezekből a listákból milyen kombinációk milyen gyakorisággal jöttek ki, vagyis az, hogy a meccseken egyszerre mennyi hajó került fel a két játékos oldaláról együttesen. Az előző adatok alapján nem meglepő, hogy dominált a 6 hajóval induló összecsapások előfordulása, de viszonylag sok volt a 7, 8 és 9 hajóval kezdődő ütközet is. Ezeken kívül 5, 10, 11 és 12 géppel lefolytatott mérkőzésből is becsúszott néhány.

Mivel ennek a cikknek egyáltalán nem célja a „meta” elemzése, erről nem is írok többet, már csak azért sem, mert a nagy versenyeken a közvetített meccsek száma elenyésző az összeshez képest, tehát arra, hogy a különböző hajószámú listák népszerűségét vizsgáljam, reprezentativitás hiányában alkalmatlannak tartom ezeket az adatokat (az egyes versenyek átfogó listaelemzésére való a sok Facebook-csoport, fórum és listagyűjtemény). A lényeg innen, hogy szerettem volna bemutatni, hogy az én mintámba milyen meccsek kerültek, mert az az eredmények értelmezését esetleg árnyalhatja a későbbiekben.

És akkor az eredményekről (bár lesz itt még némi anyag és módszer is - mekkora szerencse, hogy ez nem egy szakdolgozat és nem kell majd lebíráltatnom az irományt). Van egy dolog, amin aránylag sokat rágódtam, mégpedig az, hogy nem minden játék tart pontosan 75 percig (vagy hamarabb véget ér az egyik fél győzelmével, vagy döntőről van szó, ahol 120 perc az időlimit), ami alapvetően befolyásolhatja, hogy mi jön ki a különféle számolásokból. Az én mintámban egész pontosan 34 db 75 perces játék volt, ami kevesebb, mint az összes megnézett videó fele, ami miatt tényleg fontosnak tűnik ezt figyelembe venni. Végül azt a megoldást választottam, hogy bemutatom a száraz tényeket, amelyek a ténylegesen lejátszott körök számán alapulnak, utána pedig csavarok egyet a dolgon és 75 percre átkalkulált adatokból is megpróbálok kihozni valamit.

A ténylegesen lejátszott körök átlagos száma 8,8 (±2,5) volt, ami 2,5-del kisebb, mint a tavalyi GSP-féle felmérés hasonló adata. Ez önmagában meglehetősen kevésnek, a másikkal összevetve pedig nagy különbségnek tűnik. Az okok közt lehet talán az, hogy egyszerűen sok olyan mérkőzés került bevonásra, ahol az egyik játékos gyorsan elkalapálta a másikat, vagy épp sok olyan háromhajós lista volt, ahol inkább kivárásra játszó arc-dodger-ek szerepeltek. Szerintem kevésbé valószínű, de akár az is belejátszhat, amit a második kiadás által indukált változásként vetítettek többen is előre, nevezetesen, hogy a bukható akció miatt pl. a repozícionálást és a lock-olást jobban meg kell gondolni, ezzel pedig több idő megy el.

A 75 percre vetített körszám átlaga 11,0 (±3,9)-nek adódott, ami már sokkal jobban megközelíti a GSP tavalyi eredményeit. Hozzátartozik a dologhoz, hogy ez az adatsor nem normál eloszlású, így az átlag nem feltétlenül jellemzi jól a sokaságot, ezért itt a mediánt (az adatokat növekvő sorrendbe állítva középen található értéket) is megadom, ami 10,1.

Ha már voltak itthoni (16 db) és külföldi (60 db) meccsek is, akkor érdekesnek tartottam ilyen bontásban egy összehasonlítást elvégezni. A tényleges körszám a hazai videóknál átlagosan 8,5 (±1,6), míg a külföldiek esetében 8,9 (±2,7) volt. Ez ránézésre nem jelentős különbség, valamint a t-próba sem mutatott ki szignifikáns eltérést. Más a helyzet akkor, ha 75 percre vetítjük a lejátszott köröket. Közös nevezőre hozva a körszámot, a magyar versenyek elemzett meccseinek átlaga 9,1 (±2,0), a külföldieké ezzel szemben 11,5 (±4,1) volt, ami t-próba alapján statisztikailag is igazolható különbségnek bizonyult. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a hazai versenyek mintaszáma alig több, mint negyede a külföldiekének, az utóbbi adatsor szórása pedig duplája a miénknek, de ezzel együtt elmondható, hogy szigorúan a megfigyelt mérkőzéseket tekintve a külföldi versenyeken összességében tempósabban zajlott a játék.

A ténylegesen lejátszott körök számát a pályán lévő hajók együttes számának függvényében ábrázolva a következő diagramot kaptam. Erről leolvasható, hogy a legkevesebb körig tartó mérkőzés mindössze 3 körből állt, a legtöbb pedig, amit be tudtak préselni, 17 volt (kis érdekesség, hogy ez nem egy 120 perces döntő volt, hanem egy 72 perc alatt lezavart svájci szakaszos meccs). Az is látszik, hogy a gyakran előforduló hajószámoknál nagyon nagy minimum-maximum különbségek vannak, ezek közt pedig többé-kevésbé egyenletesen oszlanak el az adatok, tehát nagyon változatos az, hogy hány kör ment le a videózott játékok alatt.

Ez alapján tehát nem lehet kimondani, hogy a pályán lévő hajók száma már előre meghatározza azt, hogy sok vagy kevés kör fog beleférni egy meccsbe. Jobban belegondolva ez azért egész jól magyarázható, hiszen nincs két egyforma mérkőzés és két egyforma játékos sem, mindenki egy kicsit más tempóban játszik, ami ráadásul a meccs közben is változik. Ezen kívül ott van még a listatípusok működése közti – cseppet sem elhanyagolható – különbség is, ami legalább annyira fontos, hiszen nem mindegy, hogy 3-3 jouster hajó áll egymással szemben, akik odamennek, jól agyonlődözik egymást és vége a dalnak, vagy 3-3 ász, akik egy órát kergetik egymást, mire egy rossz védekező dobásból valaki esetleg lemegy fél életre. A tanulság talán az, hogy a teljes általánosítással óvatosan kell bánni.

Ha megnézzük, hogy fest a 75 percre vetített körszám a hajók számának függvényében, akkor a lenti ábrán látható, hogy itt már ugyan mutatkozik egy negatív összefüggésnek tűnő valami, de a nagy változatosság ugyanúgy megtalálható itt is, valamint elég széles sávban szóródnak az adatok.

Az összefüggés statisztikai értelemben olyan gyenge, hogy tulajdonképpen nincs is, tehát a hajók száma igazolhatóan nem determinálja a meccsek tempóját sem, azonban ugyanezt az adathalmazt boxplot-on vizsgálva az 5 és a 9 közti számú hajóval kezdődő meccseknél a mediánban mégis látható valami csökkenés a játék sebességében, ha az együttesen a játéktéren lévő hajók számát növeljük.

A három utolsó diagram végső konklúziója számomra összefoglalva az, hogy a több hajót felvonultató meccseken talán könnyebben előfordulhat, hogy kevésbé lesz pörgős a játék, ugyanakkor kevés hajóval is lehet kevés körből álló és kevésbé gyors mérkőzéseket is játszani, a sok hajó pedig nem feltétlenül fog gyengébb tempót eredményezni, mint amikor akár feleannyi gép kerülne a playmat-re felpakoláskor.

Remélem, hogy a legtöbben találtak hasznos, de legalább érdekes dolgokat a cikkben, ami esetleg további gondolatokat ébreszthet, vagy épp segíthet az Olvasónak saját magáról eldönteni, hogy az átlaghoz képest lassú vagy gyors játékosnak számít-e.

Jó körszámolgatást és jó játékot!