"Fly casual!"

X-Wing & Pew-Pew

Red Squadron Open 2018 beszámoló

2018. november 07. - K_Imi

A Vörös Ötös által az idei évben először megrendezett Red Squadron Open ígérkezett a második kiadás megjelenése óta a legnagyobb hazai X-Wing versenynek, amelyen a sok-sok megnyerhető jutalom mellett utolsó lehetőségként meghívót lehetett szerezni a másnap esedékes Red Squadron Invitational eseményre. Összesen 41-en vágtunk neki az 5 fordulós, svájci rendszerben zajló tornának.

01_2.jpg

A legutóbbi versenyemen Győrben egy 4 db TIE/sa Bomber-t (Major Rhymer, két Gamma Squadron Ace és egy Scimitar Squadron Pilot) és egy Colonel Jendon által vezetett Lambda-class T-4a Shuttle-t felvonultató listával vettem részt, amin egy Rafy ellen vívott Vassal meccs után erre a megmérettetésre egy kisebb változtatást eszközöltem a tapasztalatok alapján. Ez azt jelentette, hogy a két Talent fejlesztést elvetettem és az így nyert pontokból a Scimitar Squadron Pilot-ot Gamma Squadron Ace-szé léptettem elő. A pontos listám végül az alábbi lett:

lista_sajat_1.PNG

Major Rhymer képessége, hogy az általa hordozott torpedók és rakéták range-követelményét ±1 range mértékben megváltoztathatja. Kapott is ehhez egy Adv. Proton Torpedoes kártyát, aminek 1 töltése van és lock-olt ellenfélre lőhető ki 5 kockával (amiből egy sima Hit Crit-re fordítható), viszont míg alapesetben csak range 1-ben működik, Rhymer range 0-2-ben használhatja. A három Gamma Squadron Ace egyikét Barrage Rockets fegyverrel szereltem fel, ami fókuszált állapotban 3 kockás támadásokra ad lehetőséget range 2-3-as távolságra, a másik kettőre pedig egy-egy 2 töltéses Proton Torpedoes került, ami lock-olt célpont ellen 4 kockás támadást tesz lehetővé range 2-3-ra, a támadás során pedig szintén Crit-re fordítható egy sima Hit.

02.jpg

Fotó: Szakóca Photography

Colonel Jendon meccsenként kétszer az aktivációs fázis előtt úgy dönthet, hogy az adott körben minden baráti hajó csak R3-on kívül lock-olhat, amivel meg lehet érkezni az első lövéskörbe úgy, hogy már nem akkor kell lock-ot kérni. Persze így az ellenfél is gyorsan képbe kerül azzal, hogy melyik hajója van a legnagyobb veszélyben, a taktikáját pedig ehhez igazíthatja, tehát nem mondható, hogy verhetetlenné teszi a listát ez az előny (bár kétségtelenül jó képesség és sokat segít).

03.jpg

Fotó: Szakóca Photography

 

  1. meccs: Márton

A játszótársam listája:

lista_bm.PNG

Egy Sloane miniswarm ellen meglehetősen félelmetes játszani, mert ha nem az admirálisasszonyt szállító hajót sikerül elsőként leszedni, akkor a többieket lelövő hajóimra nagyon kemény dolgok várnak. A kezdeményről való döntést megnyertem és át is adtam az első játékos jogát, hogy Rhymer esetleg tudjon repozícionálni Vermeil vagy Countdown lépése után, ha szükséges.

04_1.jpg

A birodalmi hadgyakorlat ellenséges osztaga már a kezdésnél megosztotta az erőit, valamint a Reaper agresszíven ráfordult a nagy hajómra, ez pedig lehetővé tette számomra, hogy már az első lövéskörben egy erős torpedósorozattal megsemmisítsem a lista fő fenyegető elemét. Nem sokkal később egyazon körben sikerült felrobbantanom „Countdown” és a Tempest Pilot vadászgépét is. Előbbinek az lett a veszte, hogy az első sérülésénél nem használta képességét, mert nem akarta stresszelni magát a következő körös megfordulásra gondolva, de a megfordulás után már azért nem tudta, mert stresszt kapott a piros manőver miatt. Ezek után az én teljes listám maradt egy Gamma Ace ellen, akivel azért kellett kergetőzni az ekkorra kialakult pozíciók miatt, de a végére sikerült úgy bekerítenem, hogy három hajóm is lőhette, innen pedig már nem volt számára kiút.

05_1.jpg

Eredmény: győzelem (200-43)

 

  1. meccs: Gábor

A játszótársam listája:

lista_rg.PNG

A kezdeményt természetesen megkaptam, így az ellenfelem teljes listája az én hajóim után léphetett, ami igen komoly hátránynak bizonyult, továbbá jó hajókkal és az én gépeim ellen mindenképp kiválóan működő pilótaképességekkel és fejlesztésekkel találtam szemben magam.

06.jpg

Ezúttal én is kétfelé osztottam a hajóimat: az Űrgammák a Gunboat felé vették az irányt, Rhymer és Jendon pedig Vader-t igyekezett szemből-oldalról közelíteni. Sajnos mindkét szárnyon rossz döntést hoztam az első lövéskört megelőző taktikámat tekintve. A Gamma-trióval nem mertem kellően hosszút lépni, mivel tartottam tőle, hogy amennyiben elég közel lennének Vynder-hez, akkor ő egyszerűen beléjük megy Slam akcióval, Rhymer pedig ugyan kisebbet hibázott, de ő mehetett volna lassabban, hogy egy körrel késleltesse a találkozást, ami egyébként jó helyen (a közte és Vader közt lévő folyosóban) ígérkezett megtörténni. Vynder persze olyan messze volt, hogy csak egy protontorpedó érte el, Rhymer pedig a következő körben még visszahozhatta volna az esélyt, ha az 5-ös forduló nem azt eredményezi, hogy kb. 1,5 mm hiba miatt nem tud Vader mögé fordulni, hanem helyette egy csodaszép stressz token szomorú tulajdonosaként elfelé néz a lényegi eseményektől. Innentől egy igazán frusztráló meccs maradt hátra, ahol a hajóimat folyamatosan kimozogták, én pedig sem Evade-et nem tudtam dobni, sem sebezni nem tudtam számottevő mértékben. Hiába éreztem volna reálisnak, hogy legalább az alig élő Gunboat leessen és/vagy a 2 pajzsát már elvesztő Maarek lefeleződjön, a meccset nem tudtam volna megnyerni a kezdeti hibás elgondolásaim miatt és amiatt, hogy az ellenfelem tökéletesen kiaknázta a hajóink között lévő minőségbeli különbséget és teljesen jól ment végig a győzelméhez vezető úton.

Eredmény: vereség (32-105)

 

  1. meccs: Zsolt

A játszótársam listája:

lista_bzs.PNG

Csúnya előre-hátra, össze-vissza bombázás és aknázás, sok-sok életes nagy hajó, a már korábban sok fájdalmat okozó Vader Crew, csupa félelmetes dolog, nem ígérkezett kellemes ellenfélnek a lista. A kezdeményről való döntés jogát elvesztettem, de mégis úgy alakult, hogy az én hajóim léptek később, ami a fentebb említett okból számomra előnyösnek bizonyult.

07_1.jpg

Talán úgy megörültem ennek a dolognak, hogy egy tízperces képszakadás következett be nálam, talán egy Jedi-elmetrükk bizonyult sikeresnek a gyenge elhatározásaimmal szemben, mindenesetre itt olyan események következtek, amit akkor is szégyelltem volna, ha nem a versenyen, hanem életemben játszom a harmadik meccsemet. Az első körben Jendon elhasználta a képessége első töltését úgy, hogy a Bomber-eket egyébként szándékosan ütköztettem, így nem volt akciójuk. A következő körben ugyanezzel a lendülettel leküldtem a pályáról úgy, hogy egy jobbra 1 enyhét szerettem volna menni, hogy utána egy 2-es balra éles manőverrel visszairányítsam a pálya belseje felé, ennek megfelelően a kettő nyerő kombójaként beállítottam egy jobbra 2-es éles kanyart. Ha a Kedves Olvasó itt érez némi logikai bukfencet, az nem a véletlen műve. A meccset tehát gyakorlatilag egy sértetlen, 46 pontos hajó eldobásával kezdtem. Itt vettem egy nagy levegőt és megpróbáltam koncentrálni, de azért nehezen tudtam elvonatkoztatni a dologtól, mert 2,5 év alatt nem vagyok benne biztos, hogy egynél többször a pályáról, ilyen körülmények között pedig még tutira nem. Nem kis hátrányomat ellensúlyozandó az első lövéskörben Rhymer maximális sebzéssel beletette a torpedóját a Punisher-be, a többiek pedig fél életre vitték a Decimator-t.

08.jpg

Persze az ellencsapás sem maradt el, a következő körben két Gamma esett le tőlem egyszerre, bár én is levettem a másik csapatban játszó névrokonukat. A maradék két hajóm még egyesített erővel lebirkózta „Deathrain”-t, amit szerencsére a nagyobb körúton lévő Oicunn messziről szemlélt. A végén úgy állt a helyzet, hogy kétéletes, Reinforce által védett Decimator lőtt a Gamma Ace-re, akivel ha elköltöm a Focus tokent, akkor nem megy le fél életre, de cserébe nem tudja elpattintani az egyébként teljesen módosított Barrage Rockets lövését. Vállaltam a kockázatot és inkább elszenvedtem a sérülést, mert szerettem volna véget vetni ennek a küzdelemnek, mielőtt kicsúszik a kezemből a nagy nehezen összetornázott előnyöm. Ez a döntés bejött, mivel sikerült a módosításokkal összehozni a 3 találatot, amiből 2 bement és felrobbantotta Oicunn hajóját.

Eredmény: győzelem (200-142)

 

  1. meccs: Tibi

A játszótársam listája:

lista_at.PNG

Igazi Scum társaság: Nym úgy ki van pattintva az ellenség megsemmisítésére szánt fejlesztésekkel, hogy alig fértek el a kártyák az asztalon, Palob már csak a képességével is rémálmok főszereplője lehetne, Han Solo pedig jól manőverezve igen nagyokat tud durrantani és a legénysége is csupa zaklatókból áll.

09.jpg

A Gamma Squadron-nal nagyon óvatosan kezdtem, úgy voltam vele, hogy hagyom érni kicsit a dolgokat, aztán majd belefogok a verekedésbe. Rhymer és Jendon bátrabb volt, ők szerették volna egymást jó helyzetbe hozni. Az ellenfelem lépéseit körökön át teljesen hibásan számítottam ki, a három kis Bomber igazából lemaradt az első balhéról, cserébe Rhymer leesett úgy, hogy nem tudott torpedózni, röpködtek a bombák és a kritikus találatok.

10_2.jpg

A Falcon-t azért sikerült rendesen megsoroznom, majd egy rosszul megválasztott Boost után 1 életen választhatott, hogy lemegy a pályáról vagy a Loose Stabilizer miatt kapja meg az utolsó sebet. Itt pontozással nyerésre álltam, de nem éreztem megnyugtatónak a helyzetet, ezért az utolsó körre azt terveltem ki, hogy Jendon Coordinate akcióval hozzásegít egy Bombert egy lock-hoz és egy protontorpedóval lefelezem a Moldy Crow-t. Palob sajnos túl messzire került az én 3-as fordulóm után, de ez még önmagában mindig nem volt akkora baj, viszont utána jött a hidegzuhany. A HWK egy hajszálnyival elérte a 3 pajzsától megfosztott Lambda Shuttle-t, dobott 2 Hit-et, én pedig erre válaszként két Focus-t, ami azt jelentette, hogy a Coordinate miatt módosítás híján gyakorlatilag semmit, így pont elvesztettem a komp felét, a pontozás pedig azonnal átfordult. Ezen hirtelen szörnyen felbosszantottam magam és nem akartam elfogadni, hogy így kapok ki, de nem volt mit tenni. Utána kicsit lehiggadva és visszagondolva levontam a nagyon fontos tanulságot, hogy valóban így vesztettem el a meccset, de nem ezért. A vereség valódi oka az első körökben mutatott tesze-tosza manőverezésben, az ellenfél lépésének téves kitalálására alapozó, rossz taktikai döntésekben és a végén mutatott kockázatvállalásban keresendő (belegondolhattam volna, hogy mi van, ha messzire kerül a Bomber a lövéshez és a Nym által egyébként is fenyegetett Jendon számára nem fontosabb-e egy Focus). Még később azt is beláttam, hogy a teljes stratégiám téves volt a target priority, vagyis a célpontok fontosságának helytelen megválasztása miatt. Kár volt annyira ráfeszülni a Falcon lelövésére, meg kellett volna nézni, hogy ki mennyi pontba kerül a túloldalon, Nym gyenge védekezésére rázúdítani a fegyvereimet, aztán nem túl sok hajót vesztve elcsipegetni a Falcon felét és ezzel a szimpatikusabb koncepcióval helyből sokkal jobb esélyem lett volna a győzelemre.

Eredmény: vereség (68-81)

 

  1. meccs: Laci

A játszótársam listája:

lista_rl.PNG

Az előző vereség kicsit kedvemet is szegte, fáradt is kezdtem lenni, valamint a lista láttán felsejlett bennem a birodalmi ászok ellen felpróbált zakó a második játékból. Itt annyiból volt még rosszabb a helyzet, hogy a két Phantom esetében a decloak miatt még azt sem tudom, hogy akkor hol lesznek, amikor én lépek, nemhogy akkor, miután én mozogtam, tehát még blokkolni sem igazán volt esélyem.

11_2.jpg

A három Gamma elindult az egyik Phantom felé, Rhymer pedig a Grand Inquisitor irányába araszolt, csak most szerettem volna jobban intézni a találkozót, mint délelőtt Vader esetében. Ez sikerült is, úgy álltam meg a Bomber-rel az Advanced v1 előtt, hogy sehogyan sem tudott kimozogni, az Adv. Proton Torpedoes lövés pedig azonnal elporlasztotta, mivel védekezésre már csak egyetlen Force token módosítása maradt és kézből olyan gyenge védekezést dobott, hogy az sem lett volna elég. Itt éreztem úgy először, hogy akár meg is lehet a meccs, de azt továbbra sem gondoltam, hogy könnyű lesz. Nem is tévedtem, a megmaradt két ellenséges hajó a pazar mozgékonyságával (amit még a Collision Detector is fokozott) szinte megoldhatatlan feladat elé állította az osztagomat. „Whisper”-t mégis sikerült elkapnom egyszer, miután egy végül hibásnak bizonyuló decloak után jó lövéseket lehetővé tevő helyzetbe kerültem. „Echo” 4 hajómmal szemben maradt egyedül, ennek ellenére vele már végképp nem tudtam mit kezdeni, összesen talán 1 pajzsot vesztett ilyen létszámbeli fölénnyel szemben is.

12_1.jpg

A végén még két hajóm támadhatta lock-kal, amiből az egyik Proton Torpedoes-t lőtt, de mindkettőn egy Blinded Pilot virított, így nem jutottak semmire, viszont az idő lejárt és nem volt tovább.

Eredmény: győzelem (129-80)

 

Végeredmény

A versenyen a kiírás szerint az első 4 helyezett kapott belépőt a másnapi meghívásos viadalra, amihez én is álltam már egyszer igen közel a szupertitkos Konfliktus Vassal Liga elbukott döntőjében. Meghívóm tehát nem volt, de egy ilyen nagy versenyen csak a TOP8-at tűztem ki magamnak célként. Úgy számoltam, hogy ha az megvan, akkor talán kerülnek annyian a már bejutottak közül a TOP4-be, hogy lecsúszhat hozzám is egy, de az előzetes elgondolásomhoz képest – egyébként ekkora versenyen nem – gyenge 12. helyen értem végül célba. Mikor épp eldöntöttem, hogy vasárnap nem megyek el a Hiperűr Eszkaláció mellékrendezvényre, kiderült, hogy olyan sokan végeztek előttem már meghívottak, valamint legalább 4-en nem tudtak vasárnap megjelenni munka és egyéb okok miatt, hogy én is bekerültem a Red Squadron Invitational 16 fős mezőnyébe. Az első részével nem volt gondom (ha valaki szerez egy csokor belépőt, az tiszta sor, hogy továbbszáll a következőre), azokat viszont sajnáltam, akik nem tudtak indulni, pedig bejutottak. Bár kicsit méltatlannak éreztem, nem mondtam vissza a lehetőséget és beneveztem másnapra.

13.jpg

A zsákmány (TOP16 range ruler, a győzelmekért és az ellenfelektől kapott kártyák)

A versenyt Szentandrássy Dani nyerte veretlenül, a győzelméhez gratulálok! Az első helye kiváló példa a gyakorlás fontosságára. Nem játszik nagyon rég óta, de tudom róla, hogy a kedd esti gyakorlásokon rendszeresen ott van és szorgalmasan látogatja a versenyeket is és a sok játékkal máris eljutott oda, hogy 5 meccset végig tud nyerni egy elég nagy indulószámú bajnokságon.

 

Összefoglalás és tapasztalatok

A listámban mindenképp jó volt a változtatás, a korábban alig használt Talent lapok helyett sokkal többet ért az, hogy lett még egy 3-as Initiative értékű Bomber-em, mivel így sokkal szabadabban tudtam manőverezni és persze kevésbé könnyen lőtték le úgy az ötödik hajómat, hogy nem tudott támadni még egy utolsót. Az aszteroidafelhelyezés egyik meccsen sem alakult számomra nagyon hátrányosan, a második elveszített meccsen talán kicsit kényelmetlen volt, de túlzott mértékben egyik játékot sem befolyásolta a dolog érzésem szerint. Ezt leszámítva bőven hibáztam a nap folyamán a játék szinte minden elemében (aminek nem is maradt el az eredménye) de már tartottam annyi meccsnél az összeállítással, ahol reménykedhettem benne, hogy lassan beérik a gyakorlás és összeszedettebb játékkal hatékonyan tudom használni.

A két vereségem elég fájdalmas és lelombozó volt, de ettől eltekintve kiváló közegben és király helyszínen töltöttem a napot, ezért mindenképp jó élmény volt maga a verseny. Hazai viszonyokat tekintve a 41 játékos kifejezetten soknak számít, más érzés ennyi asztal között X-Wing-ezni, mint 10-20 induló mellett. A díjak is szépek és hasznosak voltak, illetve még tombolahúzás is volt, amin szintén igen komoly nyeremények is akadtak. Le a kalappal elsősorban Ricsi előtt, de persze mindenki másnak is jár a dicséret, aki hozzájárult, hogy létrejöhessen a remek móka, ami sok ember egész napos szórakozását biztosította! Köszönöm az ellenfeleimnek a meccseket és köszönöm a szervezést, valamint külön köszönet illeti azokat a játszótársakat, akiktől a menő kártyákat kaptam!

A bejegyzés trackback címe:

https://xwingpewpew.blog.hu/api/trackback/id/tr9714357213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.