Az X-Wing játék pilóta- és fejlesztéskártyái aránylag nagy helyet foglalnak, illetve – mivel már csak 1 alapdoboz, mellé pedig 1 konverziós csomag vagy néhány kiegészítő birtoklása esetén is százas nagyságrendűre rúghat a számuk – a tárolásuk és rendszerezésük gyorsan nehézkessé válhat. Erre több megoldás is létezik: lehet simán csak a játék dobozaiban gyűjtögetni őket, de többen használnak pl. deck box-okat vagy lefűzhető mappalapokat is. Az utóbbival kétségtelenül könnyen szállítható és jól átlátható lesz a gyűjtemény, mégsem kedvelem igazán, mert én mindent kártyavédőbe teszek, azzal pedig a mappalapok zsebeibe általában kevésbé kényelmesen férnek el a kártyák, valamint a ki-be pakoláskor könnyen meggyűröm őket. Éppen ezért a képen láthatóhoz hasonló méretre szabott, tető nélküli kartondobozkákat szoktam készíteni, amikben elválasztó lapokkal típusonként lehet tárolni a kártyákat, ha pedig nincs nagyon szorosra pakolva, akkor még tallózni is aránylag könnyen lehet köztük.
Az alábbi rajzon szereplő méretek szürke címkéjű FFG-s védőfóliában lévő kártyákhoz lettek igazítva (ilyenekből kb. 190 db fér bele kényelmesen). A szaggatott vonalak a hajtások helyét jelölik, kivágni csak a külső körvonalakat kell.
Szükséges anyagok és eszközök
Alapanyagként célszerű papírboltban kapható dekorációs kartont használni, ami vastag annyira, hogy legyen tartása, de nem túl kemény, mert akkor nehéz hajtogatni. A bemutatott dobozhoz aranyszínűt választottam, ami a fényképezés szempontjából nem bizonyult igazán szerencsésnek, de élőben jól mutat.
Amit használtam még, az ceruza és vonalzó a vonalak felrajzolásához, egy tapétavágó kés és vágóalátét a szabáshoz, továbbá egy modellezőszerszám a hajtási vonalak „bekarcolásához” és meghajtásához. Az utóbbi helyettesíthető akár egy kifogyott golyóstollal és egy kávéskanállal is, a lényeg, hogy az eszköznek ne legyen éle, ami elvághatja a kartont. A ragasztásokhoz papírragasztó stiftet vetettem be, tapasztalatom szerint a jobb minőségűek ebből a fajtából is bőven megfelelnek ilyen célra.
Elkészítés
Először a szabásminta alapján felrajzoltam minden vonalat a kartonra (a hajtások jelölését is beleértve), majd kivágtam a doboz alapját.
Ezt követően vonalzó mellett „bekarcoltam” a hajtási vonalakat, hogy szép egyenesek legyenek és ne töredezzenek meg.
Szintén a szép élek kialakítása érdekében minden hajtási vonalat ténylegesen előre meghajtottam, ugyancsak vonalzó mellett.
Az első ragasztás bemelegítésként a két hosszabbik oldal peremén történt a jelölt rész beragasztózása után. Ennek az a szerepe, hogy merevítse a doboz falát és ne látszódjon, ha a körvonal kivágása nem lett teljesen egyenes. A ragasztott felületeket jól össze kell préselni, amihez kiváló a hajtásoknál használt szerszám.
A következő lépésben az egyik rövid oldalon ragasztóztam be és préseltem össze a képen megjelölt felületeket.
Az oldal „zárásához” még beragasztottam az eddig kimaradt fület.
Innen nem volt más hátra, mint az utolsó két lépést megismételni a másik rövid oldalon, és röpke másfél-két óra tömény szórakozás után el is készült a doboz.
Az elválasztó lapok ideális mérete 66 X 105 mm, öntapadós papírra nyomtatott, 61 X 8 mm-es címkékkel pedig még hasznosabbá lehet őket tenni.
Ehhez segítségként feltöltöttem az általam használt matricafájlt:
Ha valaki kedvet kapott volna hasonló dolgokat eszkábálni, annak jó barkácsolást!